Hogyan működik a szén-monoxid vészjelző készülék?

Sokféle szén-monoxid vészjelző kapható a piacon, ezek lelke, az a szenzor, mely a szén-monoxid jelenlétét érzékeli és veszély esetén riaszt. Az érzékelő szenzor lehet katalitikus, félvezető, vagy elektro-kémiai elven működő, de a 2001-ben bevezetett CO vészjelzők tulajdonságaira és üzemeltetésére vonatkozó EN50291:2001 szabvány előírásainak csak az elektrokémiai szenzorral szerelt vészjelzők felelnek meg.

Minden, Európában forgalomba hozott készüléknek rendelkeznie kell CE bizonyítvánnyal, mellyel a készülék gyártója igazolja, hogy terméke megfelel minden vonatkozó európai előírásnak.

A korszerű szén-monoxid vészjelző működése azon alapszik, hogy egy, a szén-monoxidot elnyelni képes vegyi anyag, a szén-monoxid megkötött mennyiségétől függően megváltoztatja fizikai jellemzőit, melyeket elektronikusan mérve veszély esetén a készülék fény és hangjelzéssel riaszt, esetleg ezeken felül elektromos kapcsolójelet is ad (például a kazánt áramtalanítja). Mivel az emberi szervezetben a szén-monoxid halmozódva okoz mérgezést, a szén-monoxid vészjelzőknek a halmozódás veszélyére kell figyelmeztetniük.

Ez azt jelenti, hogy

• az emberi egészségre nem ártalmas CO koncentráció esetén a készülék nem riaszthat
• kis koncentráció esetén a vészjelzőnek csak akkor szabad riasztania, ha a szén-monoxid olyan sok ideig van a légtérben, hogy a halmozódás miatt mérgezés léphet fel
• minél nagyobb a CO koncentráció, annál gyorsabban kell a készüléknek riasztania

Jól szemlélteti ezt a riasztási metódust az EN50291:2001 szabvány riasztási időre vonatkozó előírása:

* ppm = 0,0001 tf%, pl.: egy m3 levegőben egy cm3 CO gáz van

Ha a készülék vészjelzést adott, mindaddig riasztania kell, amíg a CO koncentráció nem esik 50 ppm alá. A helyes működést a szabvány által előírt tesztekkel vizsgálják. A különböző teszt-metódusok azt szolgálják, hogy ezek az emberi élet védelmét szolgáló készülékek minden körülmények között adjanak riasztást, ha az emberi szervezetre veszélyes ideig és koncentrációban van jelen a szén-monoxid a levegőben.

Figyelembe véve, hogy egy az esetleges életveszélyre figyelmeztető készülék téves riasztása komoly kellemetlenségeket és költségeket is jelenthet a felhasználó számára, a szén-monoxid vészjelzők nem adhatnak téves riasztást. Téves riasztásnak nevezzük azokat a vészjelzéseket, amelyeket a készülék az előző oldalon található táblázatban foglalt koncentrációk mellett az „a készülék nem riaszthat” oszlopban megadott időknél korábban ad le. Tehát ha egy vészjelző például 100 ppm koncentrációnál egy percen belül riaszt, az téves riasztás, hiszen ha ez a szén-monoxid mennyiség a következő percekben elhagyja a szobát, az nem jelent a bent lakóknak egészségügyi problémát.