A gázkészülékek működéséhez szükséges feltételek:
A balesetek, mérgezések hátterében a legtöbb esetben nem csupán a kémény, hanem az elhanyagolt berendezés áll. Ezek közül is a leggyakoribbak a „B” típusú berendezések. (A lakosság többsége ilyet használ). Jellemző ezekre a készülékekre, hogy onnan veszik el az égéshez szükséges levegőt, ahova telelpítették őket. A kazántérben az égés során keletkezett füstgáz elvezetését a természetes huzatú kémény biztosítja. A huzatot a kéményben áramló meleg égéstermék hozza létre.
Ezeknek a készülékeknek nélkülözhetetlen tartozéka az ún. áramlásbiztosító. Ez függetleníti a kéményben való áramlást az időjárási viszonyoktól. Megakadályozza például, hogy erős szélben a láng kialudjon, de felel azért is, hogy az égési folyamat fennmaradjon akkor is, ha valamely okok miatt a kéményben átmenetileg az áramlás sebessége csökken.
A gázkészülék működésére döntő hatást gyakorol a kémény. A kéményben lévő huzatot a kibocsátott, magasabb hőmérsékletű füstgáz és az alacsonyabb hőmérsékletű környezeti levegő sűrűség- különbsége okozza, hétköznapi nyelven szólva az, hogy a meleg levegő felfelé száll. Fontos, hogy a huzat „ereje” maradéktalanul eltávolítsa a káros égéstermékeket szélsőséges időjárási viszonyok esetén is, valamint a környezetből elegendő levegő áramoljon be a helyiségbe.
A helyiség levegőjének tehát fontos szerepe van a berendezés működésében.
A gázkészülékek lehetséges meghibásodásának okai:
A helyiség levegőjének portartalma
A készülékben a magasabb portartalmú levegő felszívásakor pókhálószerű képződmény rakódik le, mely tökéletlen égést eredményez, szénmonoxid és korom képződik. Ez utóbbi lerakódik a berendezés belső falára, majd meggátolja a füstgázok távozását. A gázok így a lakótérbe kerülnek, ami fokozottan veszélyes, akár tragédiát is okozhat.
A hőigényhez képest nagy teljesítményű készülékek használata
Leginkább a kombi (fűtő és melegvízkészítő) készülékeknél fordul elő. A kis alapterületű lakásokban a fűtéshez kis teljesítmény kell, de a melegvíz ellátást csak lényegesen nagyobb teljesítmény tudja biztosítani. A készülék így sokat kapcsol ki-be, ez tökéletlen és rövid idejű égést eredményez és nem alakul ki a kéményben megfelelő huzat.
A nem megfelelő szellőzés és a nyilt égésű, de égéstermék elvezetés nélküli berendezések és a konyhai szagelszívók együttes használata
Kevesen tudják, hogy a konyhai szagelszívók milyen veszélyt hordozhatnak:
főleg kisebb alapterületű lakások esetében a szagelszívó hatására a levegő pótlása a kéményen keresztül megy végbe. A kéményben az áramlás iránya megfordul, a fűtés beindul és a keletkezett gázok a kémény helyett a konyhai szagelszívó irányába áramlanak. Háziasszonyoknak javasolt, hogy a gázkészülék és a konyha között legalább egy ajtót csukjanak be, valamint a szagelszívó működése alatt résnyire nyissanak ablakot, és lehetőleg egyszerre ne használják a gázkészüléket ésa szagelszívót. A szabályok szerint elvileg a nyílt égésterű kazánokat és a szagelszívókat egy relével kellene összekötni, mely megakadályozza, hogy a két készülék egyszerre működjön, ez azonban a gyakorlatban szinte soha nem teljesül.
Ezek a hibák kiküszöbölhetőek, ha a helyiség légterétől elzárt égésterű („C” típusú) gázkészüléket használunk. Érdemes, ha van rá lehetőség zárt égésterű készüléket felszerelni.