Ablakok, hőszigetelés

Az ajtók és ablakok több szempontból is a ház gyenge pontjai. Nem csak a betörők jönnek itt be könnyen, de a meleg is itt illan ki leggyorsabban – ha nem tesz ellene semmit. Az ablaktábla mindössze 2-4 cm vastag, az ajtó maximum 10 cm, a szökni vágyó melegnek csak ennyit kell áthidalnia, szemben a fal 30-50 cm-es vastagságával.

Az ajtónál gyakran már egy egyszerű szélfogó is sokat számít a hőveszteség elkerülésére. Az ablaknál viszont már olyan megoldások is léteznek, amelyekkel nem csak a hővesztés akadályozható meg, de a meleg is megfogható. Ez, a leginkább passzív házaknál alkalmazott speciális ablak különösen nagy ablakfelületek esetén eredményes megoldás.

Két üvegtábla kevesebb hőt enged át, mint egy, ebben nincs is semmi meglepő. A legmodernebb hőszigetelő ablakok már három üvegrétegből álnak, amelyek közé nemesgázt (argont) töltenek. Ez jobban szigetel, mint a levegő.

Emellett a két üvegtábla belülről még egy láthatatlan ezüstréteget is kap, ami visszaveri a hőt a szobába. A peremek speciális kialakítása gondoskodik a légmentes zárásról, butyl- és polysulfid tömítések védenek a párától és nedvességtől, amelyek megakadályozzák, hogy az ablak belülről bepárásodjon.

Az úgynevezett „U-érték” az ablak hőszigetelési mutatója, a szakemberek ezzel az értékkel azt határozzák meg, hogy az ablakfelület egy négyzetméterén 1 °C fokos külső-belső hőmérsékletkülönbség esetén mekkora hőveszteség jelentkezik egy óra alatt. Minél alacsonyabb az U-érték, annál jobbak az ablak hőszigetelési tulajdonságai.

A modern izolált ablakok majdnem egy hőszigetelt fal hővédelmi képességével bírnak, és kevesebb hőt engednek át, mint a fából, műanyagból vagy alumíniumból készült keretük. Míg a hagyományos, általános üveg U-értéke 5,8, addig a legkorszerűbb, háromrétegű hőszigetelő üveg mindössze 0,8-es U-értékkel rendelkezik.

Ahhoz, hogy hőszigetelő ablakokkal lássa el otthonát, sok esetben nem szükséges az egész ablakot kicserélni, elegendő lehet a keretek megtartása mellett mindössze az üvegtáblákat hőszigetelőre váltani. Az üvegcseréhez kérje asztalos és üveges szakember segítségét.

Nagy ablakok a déli oldalon, kicsik az északin – hangzik az aranyszabály. A nagy déli fekvésű ablakfelületeken – speciális ablak beépítésével – a nap energiáját még fűtésre is használhatja. Ezzel szemben a ház északi oldalán elég, ha az ablakokat úgy méretezi, hogy a helyiségek még éppen elegendő fényt kapjanak.

Természetesen a ház belső elosztását is célszerű ehhez igazítani, az északi oldalra kerüljenek azok a helyiségek, amelyek kevésbé fényigényesek (hálószoba, kamra, fürdőszoba, WC), míg a napos déli oldalra azok, ahol a legtöbb időt töltjük, így például a nappali. Érvényes, hogy az északi oldalon 10%, a keleti és nyugati oldalon 20%, míg a déli oldalon akár 30% is lehet az ablakfelület.

Az ablakok minősége is jelentős tényezője a lakás hőszigeteltségi fokának, ám a legjobb üveg sem ér sokat, ha az ablak szigetelései hibásak – ellenőrizze rendszeresen, hogy ablakai nem „húznak-e”!

Ha igen, tanácsos átellenőriznie a tömítéseket, fogantyúkat, zsanérokat, vasalatokat és illesztéseket. Gyakran már az is sokat számít, ha az ablakok illeszkedését kijavítja, megszünteti a réseket. A régi szigeteléseket célszerű teljesen kicserélni, a mozgó részek pedig évente egyszer megérdemlik a körültekintő olajozást.

Abszolút jól záró, jól szigetelt ablakok esetén különösen fontos a lakás rendszeres szellőztetése, mivel nagyobb a penészképződés veszélye. Rövid ideig, de akkor alaposan, 3-5 alkalommal naponta tanácsos otthonát átszellőztetnie.

A csupa üveg télikert teljes felületén fürdik a nap fényében, amit a környező falak és a padló meleg formájában vesz fel és sugároz vissza a helyiségbe. Ezáltal nagyon kellemes klíma alakul ki és fűtési energia is megtakarítható.

A télikertet mindenképp a ház déli fekvésű oldalára kell tervezni, de egész éves használat esetén még így sem lesz elegendő kizárólag a napfény arra, hogy a télikert hőmérséklete kellemes legyen, pótlólagos fűtésre szükség lesz. Nyáron viszont azzal kell számolni, hogy a télikert túlmelegedhet, ezért a helyiség hatékony szellőztetése és árnyékolása is megoldást igényel.

A jó hőszigetelés megakadályozza az épület hőveszteségét, ezáltal rengeteg energia-megtakarításához járul hozzá. Az új építésű házakban ezért érhet el akár 60-70%-os energia-megtakarítást a régi épületekkel szemben. Az úgynevezett passzív házaknál (amelyek kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek fűtési rendszert) az energiafogyasztás akár 90%-kal is alacsonyabb lehet, viszont a legkorszerűbb fűtési rendszer sem ér sokat, ha a meleg észrevétlenül szökik ki a lakásból.

A legfelső szint mennyezetét, illetve a tetőt legalább 12-24 cm vastag szigetelőanyaggal célszerű leszigetelni. Ha ezen kívül egy további szigetelő réteggel a betonkoszorút is leszigeteli, elkerülheti, hogy a koszorú hőhídként a szabadba vezesse a meleget.

Ha a pincehelyiség fűtetlen, a pincefödém leszigetelésével visszatarthatja a talajból felszálló hideget, és a földszinti szobákban sem kell alacsonyabb hőmérséklettel és hideg padlóval számolnia.

A fűtőtest mögé érdemes hőszigetelő lapot, ha kevés a hely, akkor hőszigetelő fóliát ragasztani. Ezen kívül a fűtéscsövek szigetelésével is megakadályozható a felesleges hőveszteség.